Amikor még nem lőtték szét egymást a mesékben, akkor nekünk volt egy Vuk című mesénk...

A film Fekete István regénye alapján készült és 1981 - ben mutatták be a mozikban. A történetet szerintem mindenki ismeri, de röviden azért leírom: A történet egy rókacsalád éjszakai jelenetével kezdődik. Vuk, a kis róka, Kag és Íny kicsinyei közül a legkíváncsibb, a legéletrevalóbb. Híres vadász nagyapja után Kag Vuknak nevezi el, mely a filmben annyit tesz: Vadászom, Utamból Kotródj! Egy alkalommal Vuk elcsavarog az otthonaként szolgáló odútól, és amikor visszatér, már nem találja ott a szüleit és a testvéreit: a Simabőrű Ember, a vadász, és az embernek behódolt kutyája elpusztították az egész rókacsaládot. Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki megtanítja a vadászat és a rókalét minden csínjára-bínjára. Én olvastam is egyébként és néztem is nagyon - nagyon sokszor.

Te is szeretted/ szereted Vuk meséjét?
Gondolatok, +1:
Ami egy nő fejében és lelkében végbemegy, örök rejtély a férfi számára.
A nők állandóan terveznek, aggódnak, lelkesednek, számolnak, rágódnak, megbántódnak, kiengesztelik magukat, és naponta százszor harcolnak meg a maguk árnyékával.
Szükségük van arra, hogy odabújhassanak a párjukhoz, aki átöleli és megnyugtatja őket.
Nem, ezúttal nem a szexről van szó, függőleges állapotban is meg lehet ölelni egy nőt.

Sőt! Egyszerűen el kell neki mondani, hogy minden rendben van, és hogy mindig ott leszel neki, hadd érezze, hogy nincs egyedül.